Általános Szerződési Feltételek Preambulum Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: Ászf.) generális jelleggel szabályozza a Cégem 360 Korlátolt Felelősségű Társaság (1182 Budapest, Gulipán utca 6.; cégjegyzékszám: 01-09-897122, nyilvántartó hatóság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, adószám: 14286249-2-43.. a továbbiakban: Társaság vagy Vállalkozó vagy Vállalkozás vagy Szolgáltató) weboldal fejlesztése, készítés, weboldal szerkesztés, weboldal karbantartás, weboldallal kapcsolatos frissítési tevékenység, keresőoptimalizálási tevékenység és tanácsadás tevékenységével, valamint a Vállalkozó tevékenységi körébe tartozó egyéb tevékenységekkel kapcsolatosan, a megrendelőkkel kötött szerződések szerződéses feltételeit. Amennyiben a felek egymás közötti szerződéses viszonyaikban írásban eltérően nem állapodnak meg, úgy jelen Ászf. rendelkezései irányadóak a közöttük lévő jogviszonyokban. A Vállalkozó és a Megrendelő közötti szerződéses viszonyokban a Felek csak jelen Ászf. közzétételét követően írásban létrejövő eltérő megállapodással térhetnek el jelen Ászf. rendelkezéseitől, az Ászf-től való eltérésre történő kifejezett utalással, ennek hiányában az Ászf-től való eltérést a Felek érvénytelennek tekintik. Az ÁSZF hatálya kiterjed minden olyan, a Társasággal írásbeli, szóbeli vagy ráutaló magatartással kötött szerződésre, árajánlatra, megállapodásra, megbízásra, megrendelésre vagy meghatalmazásra, mely alapján Társaság ellenszolgáltatás fejében weboldalfejelsztés, készítés, weboldal szerkesztés, weboldal karbantartás, weboldallal kapcsolatos frissítési tevékenység, keresőoptimalizálási tevékenység és tanácsadás tevékenységével, valamint a Vállalkozó tevékenységi körébe tartozó egyéb tevékenységekkel kapcsolatosan, a megrendelőkkel kötött tevékenységével kapcsolatosan szerződéskötése, vagy más egyéb szolgáltatást nyújt a Megrendelő vagy harmadik fél részére, illetve ekörben alvállalkozót alkalmaz, további megbízottat vesz igénybe szerződéses kötelezettségei teljesítése körében. Jelen Ászf. időbeli hatálya, ha jelen Ászf. eltérően nem rendelkezik, úgy a Felek közötti jogviszony létrejöttére irányuló ajánlatkéréstől vagy a jogviszony létrejöttét megelőző tárgyalások megkezdésétől hatályos. Jelen Ászf hatálya kiterjed a vállalkozás és a megrendelő, valamint a velük jogviszonyban álló további személyek minden a szerződés megkötésével és teljesítésével összefüggésben álló megkeresésére, szerződéskötésére és teljesítésére, jognyilatkozatokra. Szolgáltató adatai: Név: Cégem 360 Korlátolt Felelősségű Társaság cégjegyzékszám: 01-09-897122 adószám: 14286249-2-43 székhely: 1182 Budapest, Gulipán utca 6. telefonszám: +36203319550 e-mail cím: info@cegem360.hu I. Fogalommeghatározás Jelen Ászf. vonatkozásában az alábbi fogalommeghatározások irányadók: a) Felek: Az Ügyfél és a Társaság egyidejűleg b) Ügyfél vagy Megrendelő: Minden a Társasággal szerződéses viszonyban álló vagy szerződéskötésre irányuló tárgyalásokban résztvevő jogi személy, természetes személy vagy személyegyesülés, relatív jogképességgel rendelkező személy, aki a Társasággal weboldal fejlesztése, készítése, weboldal szerkesztés, weboldal karbantartás, weboldallal kapcsolatos frissítési tevékenység, keresőoptimalizálási tevékenység és tanácsadás tevékenységével, valamint a Vállalkozó tevékenységi körébe tartozó egyéb tevékenységekkel kapcsolatos, valamint ezekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek és egyéb a Társaság tevékenységi körébe tartozó tevékenységével kapcsolatosan szerződést köt, vagy ilyen szerződéses viszony megkötésére irányuló tárgyalást folytat a Vállalkozóval, ajánlatot kér, melyben a Társaság mint vállalkozás vesz részt. c) Szolgáltatás: Egyedi szerződés alapján a Vállalkozó által végzett weboldal fejlesztése, készítése, weboldal szerkesztés, weboldal karbantartás, keresőoptimalizálási tevékenység, weboldallal kapcsolatos frissítési tevékenység és tanácsadás tevékenység, valamint a Vállalkozó tevékenységi körébe tartozó egyéb tevékenység körébe tartozó szolgáltatás. d) Alvállalkozó: olyan cég vagy egyéni vállalkozó, természetes személy, mely vagy aki a Társaság megbízásából vesz részt az Ügyfelek részére történő szolgáltatás-nyújtásban, szerződés megkötésében vagy teljesítésében közreműködik, egyéb ahhoz kapcsolódó tevékenységet végez a Társaság megbízásából, vállalkozási, megbízási vagy egyéb jogviszony alapján. e) Munkavállaló: a Vállalkozóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló megbízási jogviszonyban álló vagy korábban a Vállalkozóval munkaviszonyban állt természetes személy tekintet nélkül annak munkakörére vagy feladatkörére. f) Eszközráfordítás vagy ráfordítás: Minden olyan költség, amely a szolgáltatáshoz kapcsolódó anyagbeszerzés, eszközbeszerzés költsége, szolgáltatások költsége, mely eszközráfordítás összegét a vállalkozó elszámolása alapján számla bemutatásával állapítja meg a Vállalkozó. g) Vállalkozói díj vagy megbízási díj: A Vállalkozó által nyújtott szolgáltatás ellenértéke, melyen felül a Vállalkozó jogosult a ráfordítások összegét is igényelni. h) Egyedi megrendelés vagy Egyedi Szerződés: A jelen Ászf. VI. pontjában meghatározott fogalom jelen Ászf. egészére hatályos. i) Weboldal vagy Honlap: A Szolgáltatással, weboldal fejlesztéssel, készítéssel, frissítéssel szerkesztéssel érintett weboldal, amely az Egyedi Szerződésben kerül megjelölésre. j) Fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott fogalommal azonos. k) Társaság vagy Vállalkozó vagy Vállalkozás vagy Szolgáltató: Cégem 360 Korlátolt Felelősségű Társaság (1182 Budapest, Gulipán utca 6.; cégjegyzékszám: 01-09-897122, nyilvántartó hatóság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, adószám: 14286249-2-43). l) Webshop: A Cégem 360 weboldal fejlesztés árajánlatkérés és webshop weboldalon „form.cegem360.hu és ajanlat.cegem360.hu” aloldalon üzemeltetett webshop megrendelőoldal. II. Szerződés tárgya A Vállalkozás vállalkozói díj vagy megbízási díj ellenében az Egyedi Szerződésben rögzített tevékenységet elvégzi, weboldalt fejleszti, illetve a Szolgáltatás körébe tartozó tevékenységet nyújt melyért a Megrendelő köteles díjat és ráfordításokat megfizetni. A Vállalkozó az Egyedi Szerződésben vállalkozói vagy magbízási, illetve vegyes jellegű tevékenységre vállal kötelezettséget. III. Vállalkozó jogai és kötelezettségei valamennyi szerződés körében 1. A Vállalkozó a jelen Ászf alapján létrejövő Egyedi Szerződés alapján köteles a Megrendelő részére az Egyedi Szerződésben meghatározott Szolgáltatást nyújtani, így jellemzően weboldalt fejleszteni, meglévő weboldalt szerkeszteni, weboldalt frissíteni, keresőoptimalizálási tevékenységet végez. A Vállalkozó valamennyi Szolgáltatás körében alkalmazandóak a jelen Ászf. III. részében szabályozott kötelezettségek. 2. A Vállalkozó az Egyedi Szerződésben meghatározott határidőben köteles az Egyedi Szerződésben megrendelt Szolgáltatást elvégezni és valamennyi vállalkozói díj, megbízási díj és ráfordítás Megrendelő általi megfizetését követően a Szolgáltatás tárgyát köteles a Megrendelőnek átadni. A határidőbe nem számít bele azon időszak, amelyben a Vállalkozó a Megrendelőnek vagy a szerződésben nem álló harmadik személynek vagy egyéb külső körülmény miatt nem tudja elvégezni vagy az a Vállalkozót akadályozza. Amennyiben az Egyedi Szerződés határidőt nem határoz meg a Szolgáltatás elvégzésére, úgy a Felek úgy tekintik, hogy a Vállalkozó jogosult meghatározni a Szolgáltatás elvégzésnek idejét, ebben az esetben a Megrendelő nem követelheti határidő megtartását. 3. A Vállalkozó köteles a Megrendelő utasításait végrehajtani, amennyiben az nem ütközik jogszabályba, illetve nem jár a Vállalkozó kötelezettségeinek nehezítésével, nem okoz a Vállalkozónak többletmunkát. Amennyiben a Vállakozó a olyan utasítást ad, amely a Vállalkozó tevékenységét megnehezíti, neki többletmunkát okoz, a Megrendelő köteles a Vállalkozónak ezen többletmunka díját előre megfizetni a Vállakozónak, mely többletmunka díjtát a Vállalkozó jogosult megállapítani, a Vállalkozó ezen munkát csak abban az esetben köteles elvégezni, ha ennek Vállalkozó általi díját a Megrendelő megfizette. Amennyiben a Vállakozó a többletmunka díját nem határozta meg előre, de a Megrendelő által kért szolgáltatást elvégezte, úgy a többletmunka elvégzése után a Megrendelő 20.000,- forint +ÁFA összegű vállalkozói díjat vagy megbízási díjat köteles megfizetni a Vállalkozónak minden a többletmunkára fordított munkaóra után. 4. Amennyiben a Megrendelő szakszerűtlen utasítást ad a Vállakozónak, úgy a Vállalkozó ezen utasítást külön erre történő figyelmeztetés nélkül is köteles végrehajtani a Megrendelő utasítását, azonban a szakszerűtlen utasításból eredő károk a Megrendelőt terhelik. 5. A Vállalkozó a Szolgáltatás nyújtása körében nem köteles ellenőrizni a Weboldal tartalmát, illetve tartalmának valóságtartalmát, szerzői jogát, a weboldal tartalmáért a Megrendelő felel, illetve a Weboldal használatával, a Szolgáltatás átvételével a Megrendelő elismeri, hogy a Weboldal tartalmát ellenőrizte, az szerzői jogot nem sért, az esetleges szerzői jogi jogsértésekért a Megrendelő felel. 6. A Vállalkozó az Egyedi Szerződésből eredő kötelezettségeinek megsértéséből, szerződés szegéssel okozott károk tekintetében az Egyedi Szerződésben megjelölt vállalkozói vagy megbízási díj mértékéig felel, ezt meghaladó kárfelelőssége a Vállalkozónak kizárt, melyet a Megrendelő az Egyedi Szerződés megkötésével tudomásul vesz. 7. A Vállalkozó szerződésen kívül okozott károkért való felelősségének felső határa kétmillió forint, amelyet meghaladó kárfelelősséget a Felek kizárják. 8. A Vállalkozó nem felel a weboldal azon meghibásodásaiért, illetve elérhetetlenségéért, amely abból ered, hogy a tárhely, melyen a weboldal található meghibásodik vagy nem elérhető, így ezen meghibásodásokból eredő kárfelelőssége a Vállalkozónak kizárt. 9. A Vállalkozó nem felel továbbá azon károkért és meghibásodásokért, amely szerződésen kívül álló harmadik fél tevékenységére vagy mulasztására, illetve a Feleken kívül álló okra vezethető vissza. 10. Amennyiben a Vállalkozó az Egyedi Szerződésből eredő kötelezettségei teljesítése során a szolgáltatás átadásával, megküldésével késedelembe esik a Vállakozó az Egyedi Szerződésben vagy jelen Ászf-ben meghatározott határidőn túl jogosult a Megrendelő e-mailben történő értesítésével 30 nap póthatáridőt igénybe venni, a Megrendelő ezen póthatáridőn belül a késedelemre hivatkozással elállási jogával vagy egyéb késedelemre alapított igénnyel nem élhet a Vállalkozással szemben, ezen póthatáridőben a Vállalkozó késedelembe nem esik. 11. Amennyiben a Vállalkozó a Szolgáltatás átadásával, elvégzésével késedelembe esik, a Megrendelő köteles 30 napos póthatáridő megadásával a teljesítésre írásban felhívni, mely póthatáridő elteltét követő első munkanapon esik késedelembe a Vállalkozó, ekként az Egyedi Szerződésben meghatározott határidő eltelte nem eredményezi a Vállalkozó késedelembe esését, a Vállalkozó a Megrendelő teljesítésre felhívó harminc napos póthatáridő tűzése hiányában és ezen póthatáridő eredménytelen eltelte hiányában. 12. Amennyiben a Szolgáltatás az átadáskor, a Vállalkozó általi teljesítéskor hibás vagy nem felel meg az Egyedi Szerződésben leírt minőségi követelményeknek a Megrendelő köteles a Vállalkozás részére kijavításra vonatkozó kellékszavatossági lehetőséget biztosítani, a Vállakozás ezen Szolgáltatást köteles 60 napon belül kijavítani, mely sikeres kellékszavatossági kijavítás esetében a Vállalkozó hibás teljesítésből eredő károkért nem felel. 13. A Vállalkozó az egyedi szerződések teljesítéséhez alvállalkozót, közreműködőt jogosult igénybe venni, ekörben a Vállalkozó jogosult minden információt és adatot megadni az alvállalkozónak, teljesítési segédnek és munkavállalóiknak, amely a Szolgáltatás nyújtásához szükséges, a Megrendelő külön hozzájárulása ezen információátadáshoz nem szükséges. 14. A Vállalkozó köteles helytállni az általa, illetve az általa alkalmazott munkavállalók vagy megbízottak, alvállalkozók által szándékosan okozott károkért, ezen kívül azonban a Vállalkozó a gondatlanul okozott károkért való felelőssége kizárt. A Vállalkozó nem felel azokért a hibákért és károkért, amely a Weboldal nem megfelelő használatából, kezeléséből, a tárhely meghibásodásából ered, a Megrendelő által kifejtett tevékenységére vezethető vissza vagy azzal összefüggésben állt elő vagy kívülálló harmadik személy közrehatása folytán áll elő. 15. Amennyiben a Felek az Egyedi Szerződésben személyes, telefonos vagy élő online konzultációt, tanácsadást kötnek ki, úgy az Ügyfél a Vállalkozó eltérő kérése hiányában a Társaság székhelyén előre egyeztetett időpontban folytatják le. A Vállalkozó nem köteles a Megrendelő munkanapon kívül vagy munkanapon 8:00-16:00 óra közötti időn kívül a Szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységet végezni vagy a Megrendelővel egyeztetni. 16. A Vállalkozót nem terheli felelősség, ha a Szolgáltatás nyújtása vagy annak hibájából a weboldal kapcsolatfelvételi funkciója, aloldala leáll vagy nem működik, illetve a Megrendelővel vagy a weboldal fenntartójával, üzemeltetőjével vagy harmadik személyekkel nem lehet kapcsolatot felvenni, a weboldal használója, felhasználója nem tud üzenetet vagy megrendelést küldeni a Megrendelőnek vagy harmadik személynek, a Felek a Vállalkozó ezen hibára vonatkozó felelősségét kizárják, melyre tekintettel kerül megállapításra az Egyedi Szerződésben a vállalkozói vagy megbízási díj. 17. A Vállalkozót nem terheli felelősség, ha a Szolgáltatás nyújtása vagy annak hibája okán a weboldal a google vagy más keresőoldalak találati listájában kedvezőtlenebb helyet ér el a találati listában hátrébb kerül, a Vállalkozó felelősségét a Felek ekörben kizárják, a Megrendelő tudomásul veszi, hogy a keresőoldalaknál a Szolgáltatás nyújtása következtében a weboldal kedvezőtlenebb találati helyet érhet el, jelen pontban rögzített felelősségkorlátozás a keresőoptimalizálási szerződés vonatkozásában nem hatályos. 18. A Vállakozó nem felel a weboldal biztonságáért, annak esetleges támadása esetén a Vállakozót még abban az esetben sem terheli felelősség, ha a weboldal biztonsága azért gyengült, mert a Szolgáltatás nyújtásra került, vagy abban hiba volt. 19. A Megrendelő tudomásul veszi, hogy a weboldal a szolgáltatás nyújtásával lassabb lehet, annak betöltési sebessége lassulhat, melyért a Vállalkozót felelősség nem terheli. 20. A Vállakozó e-maileket és üzeneteket nem köteles tárolni még abban az esetben sem, ha az Egyedi Szerződés alapján a Vállalkozó tárhelyet biztosít a Megrendelő részére, ezen tárhelyen a weboldal kerül elhelyezésre, azonban azzal összefüggésben e-mail üzeneteket vagy egyéb üzeneteket nem tárol a Vállalkozó. 21. Amennyiben az Egyedi Szerződésben a Felek a weboldal más nyelvre történő fordításában állapodnak meg, úgy ezen tevékenységet a Vállalkozó „Chat GPT Pro” program igénybevételével látja el, azonban felelősség nem terheli a fordítás hitelességéért, helytállóságáért, azzal, hogy a megrendelő a fordítást nem vitatja annak megküldését követő 8 napon belül, a Felek úgy tekintik, hogy azt a Megrendelő elfogadta. 22. A Vállalkozó a Szolgáltatás nyújtása körében jogosult a „Chat GPT Pro” program használatára és jogosult ehhez szükséges információkat és adatokat a program üzemeltetőjének megadni, a program felületére feltölteni. IV. Megrendelő kötelezettségei 1. A Megrendelő valamennyi Egyedi Szerződéstípus vonatkozásában az alábbi, jelen szerződés IV. pontjában meghatározott kötelezettségek terhelik. 2. A Megrendelő köteles az Egyedi Szerződés létrejöttéhez szükséges személyazonosító adatait így különösen nevét, lakcímét vagy székhelyét, természetes személy esetén anyja születési nevét, születési helyét és idejét, jogi személy esetén nyilvántartó hatóságot és egyéb a Szolgáltatás teljesítéséhez, nyújtásához szükséges információt helyesen és pontosan az Egyedi Megrendelésben megadni. 3. A Megrendelő az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezései hiányában köteles az Egyedi Szerződés megkötésével egyidejűleg az Egyedi Szerződésben rögzített vállalkozói vagy megbízási díj 40%-kának megfelelő előleget az Egyedi Szerződés aláírását követő 8 napon belül megfizetni. A Vállalkozó a kapott előleget jogosult megtartani kötbér jogcímén, amennyiben az Egyedi Szerződésben meghatározott Szolgáltatás nyújtása a Megrendelő érdekkörébe tartozó okból hiúsul meg, illetve a Megrendelő az Egyedi Szerződéstől eláll vagy azt felmondással megszünteti a Vállalkozó a kapott előleg összegét bánatpénz címén jogosult megtartani. 4. A Megrendelő a Szolgáltatás teljesítését követően, a Szolgáltatással érintett weboldal átadását, a Szolgáltatás tárgyának átadását megelőzően köteles az Egyedi Szerződésben kikötött vállalkozói vagy megbízási díj előlegen felüli részének megfizetésére a Vállalkozó által kiállított számla vagy díjbekérő ellenében. 5. A Vállalkozó jogosult a Szolgáltatással érintett weboldal átadását megtagadni vagy a weboldal elérését megakadályozni, a weboldal elérését letiltani a teljes vállalkozói vagy megbízási díj teljes megfizetéséig. 6. Amennyiben a Megrendelő a Vállalkozói vagy megbízási díjjal vagy annak egy részével vagy előlegével késedelembe esik, úgy a késedelemmel érintett minden naptári nap után 10.000,- forint összegű, de legfeljebb az Egyedi Szerződésben meghatározott teljes vállalkozói vagy megbízási díj összegével megegyező összegű késedelmi kötbért köteles a Vállalkozónak megfizetni. 7. Amennyiben a Megrendelő az Egyedi Szerződés megkötését követően előleget nem fizet meg, úgy a Vállakozó a teljesítést jogosult megtagadni, és 30 napos késedelem esetén jogosult az Egyedi Szerződést felmondással megszüntetni, egyúttal a Megrendelő köteles a Vállalkoznak ezen felmondás esetén az Egyedi Szerződésben meghatározott teljes vállalkozói vagy megbízási díj összegének 20%-kával megegyező kötbért a Vállalkozónak megfizetni. 8. A Megrendelő köteles vételárat, Eszközráfordítás teljes összegét megfizetni. 9. A Megrendelő köteles a Vállalkozó részére minden olyan információt rendelkezésre bocsájtani, amely a Vállalkozó jelen ÁSZF-ből és az Egyedi Szerződésből fakadó kötelezettségei ellátásához szükséges, így különösen a Szolgáltatás nyújtásához szükséges, különösen a weboldal tartalmát a Vállakozónak szolgáltatni, feltéve, hogy az Egyedi Szerződésben a Felek ettől eltérően nem rendelkeznek. A vállalkozót kár felelősség és kellékszavatosság nem terheli, amennyiben a Megrendelő a Szolgáltatás elvégzéséhez szükséges információkat és közreműködést nem adja meg a Vállalkozás részére vagy adatokat hibásan vagy hiányosan adja meg. 10. Amennyiben az Egyedi Szerződés létrejön, de a Megrendelő a vállalkozó részére elérhetetlené válik, vele kapcsolatot nem tart, a Vállalkozás által a Szolgáltatás nyújtásához szükséges információt vagy adatot nem nyújtja ezen állapotok valamelyike 10 napig fennáll, úgy a Megrendelő a korábban az Egyedi Szerződés megkötését, a jelen Ászf. IV. pontjának 3. alpontjában meghatározott előleg megfizetésén túl további a vállalkozói vagy megbízási díj összegének 40%-kának megfelelő előleget köteles a Vállalkozónak megfizetni. 11. Amennyiben a Megrendelő a Vállalkozónak a Szolgáltatás nyújtásához szükséges információt a Vállalkozó kérésére nem adja meg, amely 30 napon keresztül fennáll, úgy a Vállalkozó jogosult az egyedi Szerződést felmondással megszüntetni és a felmondásig megfizetett vagy jelen Ászf. alapján megfizetni köteles előleg összegét megtarthatja kötbér jogcímén. 12. A Megrendelő köteles helytállni az általa, munkavállalója vagy megbízottja, illetve a vele egy háztartásban élők illetve vele szerződéses viszonyban álló harmadik személy által a Vállalkozónak vagy Alvállalkozójának okozott károkért. 13. A Megrendelő a vételárat, eszközráfordítások díját és szállítási díjat banki átutalás útján, bankkártyás fizetés útján vagy a Honlapon biztosított egyéb fizetési módon megfizetni és a Szolgáltatást átvenni. 14. A Vállalkozó az Egyedi Szerződésben leírt tevékenységéről végteljesítési jelentést küld a Megrendelőnek e-mail útján, amely vitatására a Megrendelő annak megküldésétől számított 5 napon belül jogosult, amennyiben a Megrendelő a végteljesítési jelentésben foglaltakat vagy az ahhoz kapcsolódó teljesítést nem vitatja, akkor a Felek úgy tekintik, hogy a Megrendelő a végteljesítési jelentésben foglalt tényeket és nyilatkozatokat elfogadja, azokat nem vitatja és a Vállalkozó Egyedi Szerződéshez kapcsolódó teljesítését elfogadja a Megrendelő a teljes vállalkozói díj megfizetésére kötelezettséget vállal. 15. A Megrendelő tudomásul veszi, hogy a Szolgáltatásokhoz adott Szolgáltatásleírást, használati utasítást és a Szolgáltatás adottságaiból és rendeltetéséből eredő használati módot követni, az ezektől eltérő használatért a Megrendelő felel. V. Az egyes szerződéstípusokra vonatkozó külön szabályok 1. A Felek az egyes szolgáltatástípusok vonatkozásában az alábbi külön szabályokat állapítják meg, azzal, hogy az Ászf. valamennyi rendelkezése az egyes szerződéstípusokra jelen V. pontban meghatározott kiegészítőszabályokkal alkalmazandó. A) Weboldal készítésre vonatkozó szerződések: Amennyiben a Felek Egyedi Szerződésben új weboldal létrehozására irányuló szerződést kötnek, úgy ezen Egyedi Szerződésre vonatkozóan a jelen A) alpontban rögzített rendelkezések alkalmazandóak: – A Megrendelő köteles az új weboldal kialakításához szükséges valamennyi információt a Vállalkozó rendelkezésére bocsátani, melynek hiányában a Vállalkozó jogosult saját belátása és döntése alapján a weboldalt megszerkeszteni. – A Felek az Egyedi Szerződés megkötését megelőzően egy projektmegbeszélésen és egy űrlap kitöltésével előadja a Vállakozónak a fejlesztendő weboldal paramétereit, a Szolgáltatással kapcsolatos kéréseit, melyeket a Vállalkozó űrlapon rögzít (a továbbiakban: Megrendelési űrlap). A Megrendelési űrlapot az árajánlattal megküldi a Megrendelőnek, aki az árajánlat elfogadásával, az Egyedi Szerződés megkötésével elfogadja a Megrendelési űrlapon rögzítetteket, mint a Szolgáltatás tárgyát. – Az Egyedi Szerződés megkötését követően a Vállalkozó a fejlesztendő weboldalról kiviteli tervet küld meg a Megrendelőnek, mely tartalmazza a weboldal főoldalának képét (a továbbiakban: Kiviteli Terv), amelynek a jóváhagyásával, elfogadásával vagy amennyiben azt a Megrendelő 8 napon belül nem kifogásolja a Felek úgy tekintik, hogy annak főoldalát, dizájnját, fejlécét elfogadja, azt a Vállalkozó csak a felek között létrejövő külön megállapodás esetén, külön díj ellenében köteles módosítani. – A Kiviteli Terv elfogadását vagy annak kifogásolásának hiányában a megküldést követő 9. napon megkezdi a weboldal kialakítását, melyet követően annak elkészültét követően a Vállalkozó egy nem online, nem aktív formáját megküldi a Megrendelőnek (a továbbiakban: Inaktív Oldal), melynek jóváhagyását követően vagy amennyiben az Inaktív Oldalt, annak tartalmát vagy dizájnját a Megrendelő nem vitatja megküldést követő 8 napon belül a 9. napon a Felek úgy tekintik, hogy a Vállalkozó az Egyedi Szerződésben foglaltakat maradéktalanul teljesítette, így a végszámla kiállítására jogosult. – Amennyiben a Megrendelő a Kiviteli Terv vagy a z Inaktív Oldal módosítást kéri, úgy a Vállalkozó ezen módosítást Egyedi Szerződésenként legfeljebb négy óra időtartamban köteles elvégezni, ezt meghaladóan végzett módosítások után 10.000,- forint +ÁFA/munkaóra összegű többlet vállalkozói díj illeti meg. – A Vállalkozó az Inaktív Oldal feltöltését a weboldal címére, illetve annak elérésének Megrendelő részére történő biztosítására (a továbbiakban: Aktiválás) csak a tejes vállalkozói díj megfizetését követően köteles, annak teljes megfizetéséig jogosult a weboldal elérését letiltani, azt nem köteles a Megrendelőnek átadni. – A Megrendelő tudomásul veszi, hogy a Vállalkozó a weboldal Aktiválására a teljes vállalkozói díj megfizetését követő 48 órán belül köteles, egyúttal tudomásul veszi, hogy az Aktiváláskor a weboldal további 24 órán át elérhetetlen lehet, mely nem minősül szerződésszegésnek. – A weboldal motorjaként a Vállalkozó ingyenes wordpress vagy laravel vagy woo commerce programokat jogosult használni, amelyek meghibásodásából eredő károk nem a Vállalkozót terheli. – Amennyiben a Felek eltérően nem állapodnak meg az Egyedi Szerződésben, úgy a weboldal készítésre vonatkozó Egyedi Szerződés magában foglalja a weboldal frissítésére vonatkozó szolgáltatásra vonatkozó határozatlan idejű szerződést is, mely frissítési szolgáltatást a Vállalkozó fél évente végzi el, amiért az Egyedi Szerződésben megjelölt vállalkozói díjon felül évi 40 000 forint + ÁFA összegű megbízási díj illeti meg. B) weboldal fejlesztése Amennyiben a Felek már meglévő weboldal tartalmának, dizájnjának, szerkezetének módosítására vonatkozó Egyedi Szerződést kötnek, úgy jelen B) alpont rendelkezései alkalmazandók: – A Vállalkozó nem felel a weboldal korábbi fejlesztéséért, azok hibáiért vagy annak tartalmáért vagy annak motorjának hiúiból eredő károkért. – A Vállalkozó ekörben nem módosítja a weboldal motorját. – A Vállalkozó a weboldal módosításáról egy tervet küld meg a Megrendelőnek, aki amennyiben azt annak megküldését köbvető 8 napon belül nem kifogásolja a Felek úgy tekintik, hogy azt elfogadta. – A Megrendelő tudomásul veszi, hogy a weboldal módosítása éles oldalként kerül módosításra, így a Szolgáltatás nyújtásának, a módosítási tevekénység és az élesítés ideje alatt a weboldal nem lesz elérhető, ekként ebből eredő károkért a Vállalkozó nem felel. C) Weboldal frissítés, karbantartás A weboldal frissítésre, karabntartásra vonatkozó Egyedi Sezrődés esetén a jelen C) alpontban rögzített szerződéses kikötések alkalmazandóak: – A Vállalkozó a weboldal frissítését, karbantartását fél évente végzi el, ekörben a weboldal keretrendszerét, bővítményeit és sablonjait automatizált frissítéssel frissíti le. – A Vállalkozót ellenkező megállapodás hiányában a frissítési szolgáltatásért évi 40000 Ft + ÁFA forint összegű megbízási díj illeti meg. – A Frissítési, karbantartási határozatlan idejű szerződést a Felek 30 napos felmondási idővel szüntethetik, meg azzal, hogy a Megrendelő minden megkezdett félév megbízási díját köteles megfizetni. – Frissítési, karbantartási szerződés esetében a Vállalkozó a weboldal tartalmát, motorját, dizájnját nem módosítja. D) Keresőoptimalizálás Amennyieban a Felek arra kötnek szerződést, hogy a Vállakozó a weboldal vonatkozásában egyszeri vagy rendszeres keresésoptimalizálási tevékenységet lásson el, úgy jelen D) alpont rendelkezései alkalmazandók: – A Vállalkozó a weboldal egyszeri vagy időszakos keresési optimalizálását végzi el, ekörben a Google.com keresőoldalon a Megrendelő által megjelölt keresőszavakra vonatkozóan folytat kereső optimalizálást, mely a fizetett hirdetéseket nem foglalja magában. – A Vállalkozó nem vállalja, hogy bizonyos keresőszavakra a weboldal egy meghatározott találati helyre kerül, a vállalkozót abban az esetben sem terheli felelősség, ha a vállalt keresési helyet a weboldal a Szolgáltatás nyújtása folytán nem éri el, a Vállallkozót eredményk9telem nem terheli. – Amennyiben a Felek az Egyedi Szerződésben vagy más írásbeli megállapodásban megállapodnak abban, hogy a weboldal a Google.com keresőoldalon egy meghatározott helyen fog állni és ezen helyet a weboldal elveszíti, a Megrendelő köteles ezt jelezni a Vállalkozónak, aki 60 napon belül köteles ezt helyreállítani, azonban a Megrendelő jelzése hiányában a Vállalkozót felelősség nem terheli. – A Vállalkozó nem felel azért, ha a weboldal keresési helye arra tekintettel kerül hátrébb, mert ez a szerződésen kívüli harmadik személyek tevékenysége által áll elő. VI. Egyedi megrendelés és egyedi szerződés létrejötte 1. Egyedi Megrendelés vagy Megrendelés: Az egyedi szerződés létrejöttéhez szükséges a Megrendelő megrendelése, a megrendelésnek a Felek azt tekintik, ha a Megrendelő a Szolgáltatásra vonatkozó kérést küld a Vállalkozónak. A nem fogyasztónak minősülő Megrendelő az Egyedi Megrendeléstől nem állhat el azt nem vonhatja vissza. 2. Árajánlat: A Felek árajánlatnak tekintik, a Megrendelésre a Vállakozó által megküldött árajánlatát, akár e-mail útján, akár írásban, akár szóban adja a Vállalkozó. A Vállalkozó az árajánlatot a ….. weboldalon keresztül automatizált rendszerben is megadhatja akként, hogy azon webshopként megjelölt részárakat tüntet fel, mely esetben a Felek árajánlatnak a Webshopban megjelölt végösszeget tekinti (a továbbiakban: Webshop Ár). A Megrendelő a Webshopban összeállított árajánlatát elmentheti vagy magának e.mailben elküldheti, mely nem minősül ajánlatkérésnek, csak ha azt a Megrendelő a Vállalkozónak megküldi. 3. Egyedi Szerződés: Az Egyedi Szerződés az Árajánlat Megrendelő általi elfogadásával jön létre, mely lehet a Megrendelésről való e-mailben küldött visszaigazolás vagy az az Egyedi Szerződés aláírása vagy a Vállalkozó általi Szolgáltatás elfogadása, illetve a Felek úgy tekintik, hogy az árajánlat elfogadásának minősítik, hogy ha a Megrendelő az árajánlatot annak megküldését követő 15 napon belül nem utasítja vissza és a Szolgáltatást a Vállakozó megkezdi. Az Egyedi Szerződés létrejöttének napja a visszaigazoló e-mail vagy elfogadó nyilatkozat elküldésének napja vagy amennyiben az Egyedi Szerződés a Megrendelő elutasításának hiányával jön létre a Szolgáltatás megkezdésének napja. A Felek az Egyedi Szerződés tartalmának tekintik az Árajánlatban foglaltakat, az Egyedi Megrendelésben foglaltakat és a Megrendelési űrlapban foglaltakat. A Felek úgy rendelkeznek, hogy amennyiben az Egyedi Megrendelés és az árajánlat vagy az Egyedi Megrendelés és a Megrendelési Árlap között tartalmi különbség van, úgy az Árajánlat vagy a Megrendelési Űrlap tartalma válik az Egyedi Szerződés részévé. A Vállalkozó és a Megrendelő között az Egyedi Szerződés akként is létrejön, hogy a Megrendelő a form.cegem360.hu és az ajanlat.cegem360.hu weboldalon Webshopban összeállított megrendelésénét követően a „Megrendelem” gombra kattint, mely esetben az Egyedi Szerződés a Webshopban megrendelt tartalommal az abban feltüntetett Webshop Árral létrejön a Felek között. 4. Amennyiben a Vállalkozás a Megrendelést 7 napon belül nem erősíti meg, nem fogadja el, Árajánlatot nem küld, úgy azt a Felek úgy minősítik, hogy a Vállalkozás a Megrendelést nem fogadja el, így az Egyedi Szerződés nem jön létre. VII. Szerződés felmondása vagy elállás nem fogyasztó Megrendelő esetén 1. A jelen Ászf. szerint létrejött Egyedi Szerződést az egyedi szerződés eltérő rendelkezése hiányában, az Egyedi Szerződést a Megrendelő nem jogosult súlyos szerződésszegés hiányában felmondással vagy elállással megszüntetni. Az Egyedi Szerződés megszüntetése esetén a Felek kötelesek egymással elszámolni, ekörben a Megrendelő köteles az elvégzett szolgáltatás díját viselni. 2. A Vállalkozó jogosult az Egyedi Megrendeléstől való ajánlattól és az Egyedi Szerződéstől elállni vagy azt felmondani, ha az Árajánlatot a Vállalkozó nem személyesen írásban tette meg vagy az Egyedi Szerződést a Felek nem személyesen személyesen vagy személyesen létrejövő törvényes képviselőik útján írásban együttes jelenlét mellett kötötték meg. VIII. Vegyesrendelkezések 1. A Megrendelő az Egyedi Szerződés létrejöttével kötelezettséget vállal arra, hogy sem a jogviszony fennállása alatt, sem annak megszűnésétől számított 5 éven belül a Vállalkozó által alkalmazott munkavállalóval, volt munkavállalóval, megbízottal vagy alvállalkozóval, korábban Megbízottal vagy alvállalkozóval vagy a Vállalkozás beszállítójával sem közvetlen, sem közvetett módon nem lép a Vállalkozással azonos vagy hasonló tevékenységi körbe tartozó feladat ellátására irányuló üzleti, megbízotti, vállalkozói, vagy munkajogi jellegű jogviszonyba, ennek megsértése esetén a Megrendelő munkavállalónkként, megbízottanként vagy alvállalkozónkként 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint kötbért köteles a Vállalkozónak megfizetni. A Felek jelen bekezdés vonatkozásában többek között közvetett jogviszonylétesítésnek minősítik azt az esetet, ha a Megrendelő, tagja, vezető tisztviselője vagy ezek közeli hozzátartozója vagy ezen személyek által tulajdonolt társaság köt szerződést munkavállalóval volt munkavállalóval, megbízottal vagy alvállalkozóval, korábban Megbízottal vagy alvállalkozóval. 2. Vállalkozó köteles a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni minden olyan körülményről, mely a vállalkozás eredményességét, vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmaradása vagy késedelmes közlés esetén annak következményeit a Vállalkozó viseli. 3. A Megbízó és a Vállalkozó a tudomására jutott üzleti titkot köteles megőrizni, üzleti titoknak minősül minden olyan információ vagy adat, amely az egyedi szerződés teljesítése vagy előkészítése során tudomásukra jut. 4. Jelen dokumentumban nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv és a magyar hatályos jogszabályok irányadók, jelen Ászf. alapján létrejövő jogviszonyra a magyar joghatóság kikötött, kizárólagos magyar bíróság jogosult kizárólagosan eljárni. A jelen ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekre, valamint jelen ÁSZF értelmezésére a magyar jog az irányadó, különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Elker. tv.), valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseire vonatkozó szabályok irányadók. 5. A Felek közötti jogviszonyban a magyar jog irányadó és alkalmazandó, a magyar bíróságok és hatóságok joghatósága kerül kikötésre. 6. A Vállalkozás az alábbi tájékoztatásban tájékoztatja a Megrendelőt a 2025. május 27. napján hatályos jogszabályi rendelkezésekről azzal, hogy az idézett jogszabályi rendelkezések változása jelen idézett szakaszokat is érinti, azok külön módosítása nélkül, jelen ponban leírtak csak tájékoztató jellegűek, a jelen Ászf. VIII. pontjának 6. alpontjában foglaltak nem képezik a Felek közötti megállapodás tárgyát, az abban leírtak csak a jelen Ászf. kiadásakor hatályos jogszabályi rendelkezésekről ad tájékoztatást, a jelen Aszf. VIII. pontjának 6. alpontjában foglalt jogszabályi szövegrész csak abban az esetben lesz a Felek között a jogviszony része, ha a Felek máshogy nem állapodtak meg, vagy jelen Ászf. nem tartalmaz eltérő rendelkezést és az alkalmazáskor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályos szövege még az ebben az alpontban foglalt szöveggel hatályos: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2025. május 27. napján hatályos szövege szerint az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: 6:58. § [A szerződés] A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. 6:59. § [Szerződési szabadság] (1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. * (2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja. * 6:60. § [Jogszabály által meghatározott szerződési tartalom] (1) Ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza, a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre. (2) Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat. * 6:61. § [Visszterhesség vélelme] A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik – ellenszolgáltatás jár. 6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség] (1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. (2) A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett. (3) Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni. (4) A szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli. (5) Ha a szerződés nem jön létre, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a szerződéskötési tárgyalások során megszegte, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni. 6:63. § [A szerződés létrejötte és tartalma] (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. (2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. (3) Ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. (4) Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez. (5) A szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a felek között – korábbi kapcsolatukra is figyelemmel – indokolatlan volna. 6:64. § [Ajánlati kötöttség] (1) Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. (2) Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét. 6:65. § [Az ajánlati kötöttség megszűnése] (1) Ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati kötöttség megszűnik a) jelenlevők között tett ajánlat esetén, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja; b) távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő – az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta; c) a másik fél általi visszautasítással. (2) Megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonja. (3) Az írásbeli ajánlat írásban vonható vissza. (4) A hatályossá vált ajánlat nem vonható vissza, ha az ajánlat tartalmazza, hogy visszavonhatatlan, vagy az ajánlat az elfogadásra határidőt állapít meg. 6:66. § [Az ajánlat elfogadása] Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni. 6:67. § [Új ajánlat, módosított elfogadás] (1) Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni. (2) Az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat elfogadásnak minősül akkor is, ha lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz. A kiegészítő vagy eltérő feltételek ebben az esetben a szerződés részévé válnak, kivéve, ha a) az ajánlat az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta; vagy b) az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben. (3) Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, és azt az egyik fél a szerződéskötést követően késedelem nélkül lényegesnek nem minősülő feltételekkel kiegészítve vagy módosítva írásba foglalja, és megküldi a másik félnek, e feltételek a szerződés tartalmává válnak, ha a másik fél azok ellen késedelem nélkül nem tiltakozik. 6:68. § [Késedelmes elfogadás] (1) Késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén a szerződés nem jön létre. (2) Az elfogadó jognyilatkozat késedelmes megtétele ellenére létrejön a szerződés, ha az ajánlattevő erről késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet. (3) Az időben elküldött, de az ajánlattevőhöz elkésetten érkezett elfogadó jognyilatkozat esetén létrejön a szerződés, ha a jognyilatkozatot olyan módon tették, hogy rendes körülmények szerinti továbbítás esetén kellő időben megérkezett volna az ajánlattevőhöz, kivéve, ha az ajánlattevő késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet arról, hogy jognyilatkozata késve érkezett, és ezért azt nem tekinti hatályosnak. A szerződés ebben az esetben akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat rendes körülmények szerinti továbbítás esetén megérkezett volna az ajánlattevőhöz. 6:69. § [A szerződés létrejöttének időpontja és helye] (1) A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik. (2) Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor, a szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye. A szerződéskötés helye egyebekben az ajánlattevő székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. 6:70. § [Írásbeli alakhoz kötött szerződés] (1) Írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet tenni. (2) A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását. (3) A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a másik félnek szánt példányt írja alá. XV. Fejezet Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel 6:77. § [Általános szerződési feltétel] (1) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. (2) Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. 6:78. § [Az általános szerződési feltétel szerződéses tartalommá válása] (1) Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. (2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. (3) A (2) bekezdésben leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta. 6:79. § [Fogyasztóval szembeni többletkövetelés szerződéses tartalommá válása] Az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó – külön tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta. 6:80. § [Szerződési feltételek ütközése] Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé. 6:81. § [Általános szerződési feltételek ütközése] (1) Ha az általános szerződési feltételekre utalással közölt ajánlatot a másik fél saját általános szerződési feltételeivel fogadja el, és az általános szerződési feltételek egymással nem ellentétesek, mindkét fél általános szerződési feltételei a szerződés részévé válnak. (2) Ha az általános szerződési feltételek nem lényeges kérdésben eltérnek egymástól, a szerződés létrejön, és az egymással ellent nem mondó általános szerződési feltételek válnak a szerződés részévé. (3) Ha az általános szerződési feltételek között a szerződés lényeges kérdésében van eltérés, a szerződés nem jön létre. XVI. Fejezet Az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai 6:82. § [Tájékoztatás elektronikus úton történő szerződéskötés esetén] (1) Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén az elektronikus utat biztosító fél köteles a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtételét megelőzően a másik felet tájékoztatni a) a szerződéskötés technikai lépéseiről; b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, az elektronikus utat biztosító fél rögzíti-e a szerződést, továbbá, hogy a szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e; c) azokról az eszközökről, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását és kijavítását a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biztosítják; d) a szerződés nyelvéről; és e) ha ilyen létezik, arról a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről és annak elektronikus hozzáférhetőségéről, amelyet az elektronikus utat biztosító fél magára nézve kötelezőnek ismer el. (2) Az elektronikus utat biztosító fél köteles az általános szerződési feltételeit olyan módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és előhívja azokat. 6:83. § [Az adatbeviteli hibák javítása] Az elektronikus utat biztosító fél köteles megfelelő eszközökkel biztosítani, hogy a másik fél az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibákat szerződési jognyilatkozatának megtételét megelőzően kijavíthassa. Ha az elektronikus utat biztosító fél e kötelezettségének nem tesz eleget, a másik fél szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. 6:84. § [Elektronikus szerződési jognyilatkozat és annak visszaigazolása] (1) Az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik. (2) Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni. A fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül. 6:85. § [Az elektronikus szerződéskötési szabályok hatálya és kógenciája] (1) E fejezet rendelkezéseit – az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat hatályossá válására vonatkozó rendelkezés kivételével – elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel kötött szerződés esetén nem kell alkalmazni. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződéskötés esetén az e fejezet rendelkezéseitől eltérő megállapodás semmis. XVII. Fejezet A szerződés értelmezése 6:86. § [A szerződés értelmezése] (1) Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. (2) Ha az általános szerződési feltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tartalma a jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó rendelkezések és az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezt a szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely feltételének értelmezésére. (3) A (2) bekezdés nem alkalmazható a közérdekű kereset alapján indult eljárásban. 6:87. § [Teljességi záradék] (1) Ha az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint az a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik. (2) A felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők. VI. CÍM AZ ÉRVÉNYTELENSÉG XVIII. Fejezet Semmisség és megtámadhatóság 6:88. § [Semmisség] (1) A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli. (2) Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes. (3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít. (4) Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. 6:89. § [Megtámadás] (1) A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik. (2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik. (3) A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. A szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül fordulhat bírósághoz a fél, ha a szerződést a másik félhez intézett jognyilatkozattal támadta meg, és a megtámadás eredménytelen volt. (4) A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt. (5) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási ok ismeretében, a megtámadási határidő megnyílása után a szerződési akaratát megerősíti, vagy a megtámadás jogáról lemond. 1. A szerződési akarat hibája 6:90. § [Tévedés] (1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. (2) Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. (3) Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta. 6:91. § [Megtévesztés és jogellenes fenyegetés] (1) Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. (2) Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. 6:92. § [Titkos fenntartás, színlelt szerződés] (1) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényességét nem érinti. (2) A színlelt szerződés semmis; ha az más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni. 6:93. § [Akarathiba ingyenes szerződés esetén] Ingyenes szerződés esetén tévedés, téves feltevés vagy harmadik személy részéről történő jogellenes fenyegetés vagy megtévesztés címén a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel. 2. A szerződési jognyilatkozat hibája 6:94. § [A szerződés alaki hibájának orvoslása] (1) Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja. (2) A szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása abban az esetben is semmis, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. 3. A célzott joghatás hibája 6:95. § [Tilos szerződés] Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása. 6:96. § [Jóerkölcsbe ütköző szerződés] Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. 6:97. § [Uzsorás szerződés] Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis. 6:98. § [Feltűnő értékaránytalanság] (1) Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta. (2) A felek az (1) bekezdésben megállapított megtámadási jogot – fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés kivételével – a szerződésben kizárhatják. 6:99. § * [Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége] Semmis az a kikötés, amelyben fogyasztó követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget. 6:100. § [Fogyasztói jogot csorbító feltétel] Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér. 6:101. § [Fogyasztó joglemondó nyilatkozata] Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogáról lemondó jognyilatkozata. 6:102. § [Tisztességtelen általános szerződési feltétel] (1) Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. (2) Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. (3) A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek. (4) Nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. (5) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. 6:103. § [Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben] (1) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket – az e §-ban foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű. (3) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. 6:104. § [Egyes tisztességtelen kikötések fogyasztói szerződésben] (1) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a kikötés, amely a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a vállalkozást egyoldalúan jogosítja; b) kizárólagosan a vállalkozást jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e; c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a vállalkozás nem teljesíti a szerződést; d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult; e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve azt az esetet, amikor a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor; f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg; g) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja; h) kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét; i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit, különösen, ha – anélkül, hogy azt jogszabály előírná – kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, jogellenesen leszűkíti bizonyítási lehetőségeit vagy olyan bizonyítási terhet ró rá, amelyet az irányadó jogi rendelkezések szerint a másik félnek kell viselnie; j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a kikötést, amely a) a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő indokolatlanul rövid; b) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére indokolatlan alaki követelményeket támaszt; c) meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő indokolatlanul rövid; d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől elállni vagy azt felmondani; e) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen; f) a vállalkozás teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a vállalkozás akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani; g) a vállalkozásnak pénztartozás teljesítésére negyvenöt napnál hosszabb határidőt biztosít vagy egyébként nem megfelelően meghatározott határidőt ír elő szolgáltatása teljesítésére, valamint a fogyasztó szerződési nyilatkozatainak elfogadására; h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén; i) kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerződés szerint általa kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem teljesít, vagy nem szerződésszerűen teljesít, ha hasonló kikötés a vállalkozást nem terheli; j) a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít. 6:105. § [Tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset] (1) A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekű keresetet indíthat a) az ügyész; b) * a miniszter, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányzati főhivatal, a központi hivatal vezetője; c) * a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetője; d) a gazdasági és szakmai kamara vagy érdekképviseleti szervezet; és e) az általa védett fogyasztói érdekek körében a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület, és az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján a fogyasztói érdekek védelmére létrejött szervezet. (2) Közérdekű kereset alapján a bíróság a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségét az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal állapítja meg, és elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója a saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság dönt. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek. (3) Közérdekű keresetben kérhető az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása is, amelyet fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, ítéletében eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától. (4) A (3) bekezdés szerinti per az ellen is megindítható, aki a fogyasztókkal történő szerződéskötés céljából meghatározott és megismerhetővé tett tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazását nyilvánosan ajánlja. Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, ítéletében eltiltja az általános szerződési feltétel alkalmazását nyilvánosan ajánlót az alkalmazásra ajánlástól. (5) A (2) bekezdés közzétételre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság szerződésben még nem alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelenségét állapítja meg. A közzétételről az érintett általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozójának, illetve alkalmazásra ajánlójának kell saját költségére gondoskodnia. 6:106. § * [Vállalkozások közötti szerződéssel, valamint szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződésével kapcsolatos közérdekű kereset] (1) * Vállalkozások közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének idejét, a késedelmi kamat mértékét, esedékességét a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító kikötést – mint tisztességtelen kikötést – a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is megtámadhatja a polgári perrendtartásról szóló törvény közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján. (2) A szerződő hatóság és a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének idejét a) hatvan napnál hosszabb határidőben meghatározó szerződési kikötés hatvan napot meghaladó része semmisségének megállapítását; vagy b) az e törvényben a szerződő hatóságra vonatkozóan meghatározottaktól eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás hátrányára meghatározó, hatvan napot meg nem haladó határidőre vonatkozó kikötés – mint tisztességtelen kikötés – megtámadásával a kikötés érvénytelenségének megállapítását a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is kérheti. (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérelem alapossága esetén a bíróság a kikötés semmisségét, illetve érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. A semmisség, illetve az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket már teljesítettek. (4) A vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet kérheti az (1) és a (2) bekezdés szerinti olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, abban az esetben is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától. (5) Az (1)–(2) és a (4) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket. (6) A vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet kérheti az olyan általános szerződési feltétel semmisségének megállapítását, amely a) vállalkozások közötti szerződésben kizárja a késedelmi kamatfizetési, illetve kizárja vagy korlátozza a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget; b) a szerződő hatóság és a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerződésben a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően határozza meg, illetve kizárja vagy korlátozza a késedelmi kamatfizetési, illetve a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget. 6:107. § [Lehetetlen szolgáltatás. Érthetetlen, ellentmondó kikötés] (1) A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. A szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával. (2) Az érthetetlen kikötés vagy az egymásnak ellentmondó kikötések semmisek. XIX. Fejezet Az érvénytelenség jogkövetkezményei 6:108. § [Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása] (1) Érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján – az elévülés és az elbirtoklás határai között – alkalmazza. (2) A fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását kérné. (3) A bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindegyik fél tiltakozik. 6:109. § [A kárveszély átszállása] Az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély a másik félre száll át. 6:110. § [Bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal] (1) Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha a) az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető; vagy b) az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. (2) Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni, és az érvényessé nyilvánítást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna. 6:111. § [A szerződés érvényessé válása a felek akaratából] (1) A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, vagy annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik. (2) Az érvénytelen szerződés érvényessé válása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni és az érvényessé válást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna. (3) Ha a felek az érvénytelenségi okot utólag kiküszöbölik, és abban állapodnak meg, hogy a szerződés a jövőre nézve válik érvényessé, az addigi teljesítéseket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával kell rendezni. 6:112. § [Eredeti állapot helyreállítása] (1) Érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is természetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást. A visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy az elbirtoklási idő elteltétől függetlenül terheli az eredeti állapot helyreállítását kérő felet. (2) Az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról. 6:113. § [Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése] (1) Ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését. Ezt a jogkövetkezményt alkalmazhatja a bíróság abban az esetben is, ha az eredeti állapot helyreállítása valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti. (2) A fél nem köteles az ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítésére, ha bizonyítja, hogy a neki teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a másik fél felelős. Ha a fél a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő maga a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a másik fél felelős. (3) Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni. 6:114. § [Részleges érvénytelenség] (1) Ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. (2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető. 6:115. § [Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén] (1) A felek az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolt hasznok és kamatok kiegyenlítésére a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint kötelesek. Az a fél, aki a maga szolgáltatását nem teljesítette, vagy ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, a hasznokat vagy a kamatokat a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a másik félnek megtéríteni. (2) Az érvénytelen szerződés megkötésével a másik félnek okozott károkat a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint kell megtéríteni. Ha a szerződés érvénytelenségét okozó fél magatartását kimenti, a másik félnek a szerződéskötésből eredő kárát köteles megtéríteni. (3) Az érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízó harmadik személy a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti attól a szerződő féltől, akinek a magatartása az érvénytelenséget okozta. A kártérítési kötelezettség a szerződő feleket egyenlő arányban terheli, ha az érvénytelenséget együtt okozták. (4) Az a szerződő fél, aki a jóhiszemű harmadik személlyel szemben felróhatóan járt el, teljes kártérítéssel tartozik, függetlenül attól, hogy kinek a magatartása okozta az érvénytelenséget. VII. CÍM A SZERZŐDÉS HATÁLYA. HATÁLYTALANSÁG 6:116. § [Feltétel és időhatározás] (1) Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be. (2) Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatályát veszti. (3) A feltételre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a felek a szerződés hatályának beálltát vagy megszűntét valamely időponthoz kötötték. 6:117. § [Függőben lévő feltétel] (1) Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél sem tehet semmit, ami a másik fél jogát a feltétel bekövetkezése vagy meghiúsulása esetére csorbítja vagy meghiúsítja. Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. (2) A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga idézte elő. 6:118. § [Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés] (1) Ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá. (2) A beleegyezésről vagy jóváhagyásról történő nyilatkozattételig, valamint a nyilatkozattételre megszabott határidő leteltéig a felek jogait és kötelezettségeit a függőben lévő feltétel szabályai szerint kell megítélni. (3) A szerződés nem válik hatályossá, ha a harmadik személy a beleegyezést vagy a hatóság a jóváhagyást nem adja meg vagy ha arról a bármelyik fél által a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik. 6:119. § [A hatálytalan szerződés joghatása] (1) Ha a szerződés hatálya nem állt be, vagy a szerződés hatályát vesztette – ideértve azt az esetet is, ha a szerződéshez a harmadik személy beleegyezése vagy a hatóság jóváhagyása hiányzik, vagy azt megtagadták – a szerződés teljesítése nem követelhető. (2) A hatálytalan szerződés alapján történt teljesítésekre az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni. 6:120. § [Fedezetelvonó szerződés] (1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. (2) Ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezik, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn. (3) A harmadik személy kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles. (4) Ha a szerző fél a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen átruházta vagy attól rosszhiszeműen elesett, a harmadik személlyel szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig helytállni köteles. (5) A fedezetelvonó szerződés szabályait kell alkalmazni akkor is, ha az előny nem a szerződési jognyilatkozatot tevő személynél jelentkezik. VIII. CÍM BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN NEM ÉRVÉNYESÍTHETŐ KÖVETELÉS 6:121. § [Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés] (1) Bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni a) a játékból vagy fogadásból eredő követelést, kivéve, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le; b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelést; c) azokat a követeléseket, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten kizárja; d) az a)–c) pontokban meghatározott követeléseket biztosító vagy megerősítő szerződésből vagy kikötésből eredő követelést. (2) Azt a tényt, hogy a követelés az (1) bekezdésben felsorolt okból bírósági eljárásban nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni. (3) A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését nem lehet visszakövetelni. IX. CÍM A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE XX. Fejezet Általános rendelkezések 6:122. § [A kárveszély átszállása] A teljesítéssel a kárveszély – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a másik félre száll át. 6:123. § [A szolgáltatás minősége] (1) A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így a) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta; b) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak; c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy – ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát – a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését; d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal; és e) meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek. (2) A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie az (1) bekezdés c) pontjában említett nyilvános kijelentésnek, ha a kötelezett bizonyítja, hogy * a) a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie; b) a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta. (3) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a szolgáltatás előállítójának minősül a gyártó, a szolgáltatás importálója és forgalmazója, valamint az a személy is, aki a dolgon nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését feltünteti. (4) A szolgáltatásnak a rendeltetés szerinti célra való alkalmassága szempontjából a minőségi előírásokat is figyelembe kell venni. (5) Ha a felek a szerződés fajta és mennyiség szerint megjelölt tárgyának minőségét nem határozták meg, a kötelezettnek a forgalomban szokásos jó minőségben kell teljesítenie. 6:124. § [Dokumentáció átadása] A kötelezett köteles a jogosultnak átadni a szolgáltatásról szóló tájékoztató leírásokat és egyéb dokumentumokat. 6:125. § [Többletszolgáltatás] Ha a kötelezett a szerződésben előírtnál nagyobb mennyiség szolgáltatását ajánlja fel, a többletszolgáltatást a jogosult visszautasíthatja. Ha a jogosult a többletszolgáltatást elfogadja, a többletteljesítéssel arányosan növelt ellenszolgáltatást köteles teljesíteni a szerződésben kikötött ellenérték teljesítésére vonatkozó szabályoknak megfelelő időben és módon. 6:126. § [Akadályközlési kötelezettség] (1) A felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. (2) Az akadályközlési kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a mulasztó fél a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felelős. 6:127. § [A szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége] (1) A jogosult késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e. (2) A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, vagy amelyekre jótállás vonatkozik. (3) A szolgáltatás minőségének és mennyiségének megvizsgálásával járó költségek a jogosultat terhelik. 6:128. § [Egyidejű teljesítés] A teljesítési idő beálltával bármelyik fél követelheti a másik fél esedékessé vált szolgáltatásának teljesítését, ha saját szolgáltatása egyidejű teljesítését felajánlja. 6:129. § [Közreműködő igénybevétele] (1) A felek kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését vehetik igénybe. (2) Ha a kötelezett a szolgáltatás jellege, jogszabály rendelkezése vagy a felek megállapodása szerint személyesen köteles eljárni, más személy közreműködését akkor veheti igénybe, ha a jogosultnak károsodástól való megóvása érdekében szükséges. 6:130. § * [Pénztartozás teljesítésének ideje] (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ha a pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóság, a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén pénztartozását a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni, ebben az esetben a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát. (2) A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte; b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét. (3) Vállalkozások közötti szerződés esetén az e § rendelkezéseitől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a jogosult megtámadhatja. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő az (1)–(2) bekezdésben meghatározott határidőket csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt; a pénztartozás teljesítésére kikötött idő ebben az esetben sem haladhatja meg a hatvan napot. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő a hatvan napot meghaladó részében semmis. (4) Vállalkozások közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő olyan szerződési feltételt, amely a pénztartozás teljesítésére az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, hatvan napnál hosszabb határidőt határoz meg. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára kikötött olyan határidőt, amely a hatvan napot nem haladja meg – mint tisztességtelen kikötést –, a jogosult megtámadhatja. 6:131. § [Pénztartozás idő előtti teljesítése fogyasztói szerződés esetén] Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró és az olyan kikötés, amely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívüli terhet ró. 6:132. § [A kikötött kamat mérséklése] A túlzott mértékű kamatot a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. 6:133. § [Költség] Az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket. XXI. Fejezet A teljesítés különös esetei 6:134. § [Teljesítés vagylagos szolgáltatás esetén] (1) Ha a kötelezettség több szolgáltatás közül bármelyikkel teljesíthető, a választás joga a kötelezettet illeti. (2) Ha a jogosultat illeti meg a választás joga, és a választással késedelembe esik, a választás joga a kötelezettre száll át. 6:135. § [Teljesítés osztható szolgáltatás esetén] Osztható szolgáltatás esetén a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni. 6:136. § [Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése] (1) Ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, a harmadik személy akkor követelheti közvetlenül a szolgáltatás teljesítését, ha a) ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték; vagy b) ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik. (2) A harmadik személy a javára kikötött szolgáltatás teljesítését attól kezdve követelheti, hogy őt valamelyik fél értesíti arról, hogy a javára szóló szerződést kötöttek. Ha a harmadik személy a szolgáltatás teljesítésének követeléséről lemond, a szolgáltatást a javára szerződött fél követelheti. (3) A kötelezett a szerződésből folyó kifogásait a harmadik személlyel szemben is érvényesítheti. X. CÍM A SZERZŐDÉSSZEGÉS XXII. Fejezet A szerződésszegés általános szabályai 6:137. § [Szerződésszegés] A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. 6:138. § [A teljesítés követeléséhez való jog] Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére. 6:139. § [Visszatartási jog] (1) Szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja. (2) A teljesítés visszatartására jogosult fél elállhat a szerződéstől, vagy ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, jogosult azt felmondani, ha megfelelő határidőt szabott, és ez alatt a másik fél a szerződésszegést nem szüntette meg, vagy a teljesítésre megfelelő biztosítékot nem nyújtott. (3) Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a teljesítés visszatartására jogosult, egyebekben a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók. 6:140. § [Elállás, felmondás] (1) Ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondhatja azt, ha e törvény eltérően nem rendelkezik. (2) A jogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás vagy a felmondás okát, ha ez a jog több okból megilleti. A jogosult a megjelölt elállási vagy felmondási okról másikra térhet át. (3) A kötelezett nem követelheti az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését, ha a jogosult bizonyítja, hogy a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a kötelezett felelős. Ha a jogosult a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a kötelezett felelős. 6:141. § [Fedezeti szerződés] A jogosult – elállása vagy felmondása esetén – a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és – a kártérítés szabályai szerint – követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését. 6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. 6:143. § [A kártérítés mértéke] (1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. (2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. 6:144. § [A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályainak kiegészítő alkalmazása] (1) A károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségére, továbbá a közös károkozók felelősségére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni. (2) A kár fogalmára és a kártérítés módjára – az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben – a szerződésen kívül okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés méltányosságból való mérséklésének nincs helye. 6:145. § [Párhuzamos kártérítési igények kizárása] A jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesítheti, ha a kár a kötelezett szerződésen kívül okozott károkért való felelősségét is megalapozza. 6:146. § [Felelősség a teljesítés során okozott károkért] A jogosult a vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett által okozott kár megtérítését a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti. 6:147. § [Kártérítési felelősség ingyenes szerződéseknél] (1) Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert. (2) Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, köteles a jogosult vagyonában a szolgáltatással okozott kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. 6:148. § [A közreműködőért való felelősség] (1) Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybevett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. (2) Ha a kötelezettnek más személy igénybevételére nem volt joga, felelős mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. (3) A kötelezett a közreműködővel szemben – annak szerződésszegése miatt – mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a jogosulttal szemben helytállni tartozik. 6:149. § [Részleges szerződésszegés] Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés jogkövetkezményei erre a részre következnek be, kivéve, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené. 6:150. § [Közbenső szerződésszegés] (1) A fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. (2) Az egyik felet terhelő intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása kizárja a másik fél olyan kötelezettségének megszegését, amelynek teljesítését az intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása megakadályozza. 6:151. § [Előzetes szerződésszegés] (1) Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat. (2) Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött határidő eredménytelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. 6:152. § [A szerződésszegés jogkövetkezményeinek korlátozása és kizárása] A szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis. XXIII. Fejezet Késedelem 1. A kötelezett késedelme 6:153. § [A kötelezett késedelme] A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti. 6:154. § [A kötelezett késedelmének jogkövetkezményei] (1) Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől. (2) A jogosult elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a) a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni; vagy b) a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő eredménytelenül telt el. (3) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késelemből eredő, pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve, ha a késedelmét kimenti. 6:155. § * [Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén] (1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. (2) * (3) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a jogosult megtámadhatja. Szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel semmis. (4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. 2. A jogosult átvételi késedelme 6:156. § [Átvételi késedelem] (1) A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el. (2) A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. (3) Átvételi késedelem esetén a kötelezett a dolog őrzésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles, a kárveszély pedig a jogosultra száll át. (4) Ha a felek a szolgáltatást fajta és mennyiség szerint határozták meg, a (3) bekezdés rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a felek a teljesítésre szánt dolgokat megjelölték vagy a többi hasonló dologtól a jogosult részére elkülönítették. XXIV. Fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. § [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. 6:158. § [Hibás teljesítési vélelem] Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. 2. Kellékszavatosság 6:159. § [Kellékszavatossági jogok] (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) * az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, – a (2a) bekezdés szerinti kivétellel – a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. (2a) * Fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló – szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt. (3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. (4) A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. 6:160. § [Áttérés más kellékszavatossági jogra] A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. 6:161. § [Eltérés a jogosult által megjelölt kellékszavatossági jogtól] A bíróság a jogosult kérelméhez nincs kötve, de nem kötelezhet olyan kellékszavatossági jog teljesítésére, amely ellen mindegyik fél tiltakozik. 6:162. § [A hiba közlése] (1) A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. (3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős. 6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése] (1) A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. (3) Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el. (4) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. (5) A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. 6:164. § [A szavatossági jogok érvényesítése kifogásként] A jogosult kellékszavatossági jogait az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kellékszavatossági igény elévült. 6:165. § [Az érvényesített szavatossági igény terjedelme] (1) A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt hibát előidézte. (2) Ha a jogosult a szavatossági igényét a dolognak – a megjelölt hiba szempontjából – elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek. 6:166. § [Költségviselés] (1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik. (2) Ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. 6:167. § [A kötelezett gazdagodási igénye] (1) Ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a kellékszavatossági határidő jelentős részének eltelte után kerül sor, és ez a jogosult számára számottevő értéknövekedést eredményez, a kötelezett a gazdagodás megtérítésére tarthat igényt. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben e rendelkezést nem lehet alkalmazni. (2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye. 3. Termékszavatosság 6:168. § [Termékszavatossági igény] (1) Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím alkalmazásában: termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. (2) Ezen alcím alkalmazásában gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója. (3) A gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a) a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta; b) a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. (4) Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli. 6:169. § [Közlési és igényérvényesítési határidők] (1) A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős. (2) A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár. 6:170. § [Termékszavatosság tulajdonosváltozás esetén] A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben. 4. Jótállás 6:171. § [Jótállás] (1) Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. (2) A jótállás a jogosultnak jogszabályból eredő jogait nem érinti. 6:172. § [Jótállási jogosultság tulajdonosváltozás esetén] A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben. 6:173. § [A jótállási igény érvényesítése] (1) A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (2) A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 5. Kártérítési igény 6:174. § [Kártérítés kellékhibás teljesítés esetén] (1) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti. (2) A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. E kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el. A jogosult kártérítési igényét az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kártérítési igény elévült. 6. Jogszavatosság 6:175. § [Jogszavatosság a jogszerzés akadálya miatt] (1) Ha tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog vagy követelés megszerzését harmadik személy joga akadályozza, a jogosult köteles a kötelezettet megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy az akadályt hárítsa el vagy adjon megfelelő biztosítékot. A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. (2) Ha a kötelezett jóhiszemű volt, a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megtéríteni. 6:176. § [Jogszavatosság a jogszerzés korlátozott volta miatt] (1) Ha tulajdonjog, más jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog gyakorlását vagy a követelés megszerzését harmadik személy joga korlátozza vagy értékét csökkenti, a jogosult megfelelő határidő tűzésével tehermentesítést követelhet. (2) A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult a tehermentesítést a kötelezett költségére elvégezheti. (3) Ha a tehermentesítés lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a jogosult a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében az ellenérték megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a jogok a jogosultat akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a jogosult nem kívánja a dolog tehermentesítését. (4) Ha a kötelezett jóhiszemű volt, a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megtéríteni. (5) Nem illetik meg ezek a jogok a jogosultat, ha a szerződés megkötésekor tudta vagy tudnia kellett, hogy korlátozástól mentes tulajdonjogot, jogot vagy követelést nem szerezhet, kivéve, ha a kötelezett a tulajdonjog, más jog vagy követelés korlátozásmentességéért kifejezetten szavatosságot vállalt. 7. A hibás teljesítés különös szabályai 6:177. § [Hibás teljesítés eredmény létrehozására irányuló szerződéseknél] (1) Ha a kötelezett valamely dolog vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a) a kicserélésen a munkával elérhető eredmény részben vagy egészben való újbóli teljesítését kell érteni; és b) a kijavítás vagy a szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése – a jogosult szerződésszerű teljesítéshez fűződő érdekei figyelembevételével – a munkával elérhető eredmény létrehozásának az eredetileg vállalthoz képest eltérő módjával is megvalósulhat; az ebből eredő többletköltségek a kötelezettet terhelik. (2) A kötelezett mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha a hiba a jogosult által adott a) anyag alkalmatlanságára vagy hibájára; b) adat hiányosságára vagy hibájára; vagy c) utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére vezethető vissza, és e körülményekre a kötelezett a jogosultat figyelmeztette. 6:178. § [Hibás teljesítés használatra vagy hasznosításra irányuló szerződéseknél] (1) Ha a jogosult más dolgának vagy más vagyoni joga által védett oltalmi tárgynak időleges használatára, felhasználására vagy hasznosítására jogosult, a kötelezett a szerződés teljes tartama alatt a kellékszavatosság szabályainak megfelelő alkalmazásával köteles helytállni azért, hogy a dolog vagy az oltalom tárgya a szerződésszerű használatra, felhasználásra vagy hasznosításra alkalmas. (2) Ha a jogosult más dolgának vagy más vagyoni joga által védett oltalmi tárgynak időleges használatára, felhasználására vagy hasznosítására jogosult, a kötelezett a szerződés teljes tartama alatt a jogszavatosság szabályainak megfelelő alkalmazásával köteles helytállni azért, hogy a dolognak vagy az oltalom tárgyának szerződésszerű használatát, felhasználását vagy hasznosítását harmadik személy joga nem akadályozza és nem korlátozza. XXV. Fejezet A szerződésszegés egyéb esetei 1. A teljesítés lehetetlenné válása 6:179. § [A teljesítés lehetetlenné válása] (1) Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik. * (2) A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél késedelem nélkül köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárt a mulasztó fél köteles megtéríteni. 6:180. § [Felelősség a lehetetlenné válásért] (1) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár. (2) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős, a másik fél szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezettsége alól, és a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti. (3) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól. 6:181. § [Vagylagos szolgáltatás lehetetlenné válása] (1) Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik. (2) Ha a szolgáltatás lehetetlenné válásáért a választásra nem jogosult fél a felelős, a másik fél választása szerint a lehetséges szolgáltatást kell teljesíteni vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni. 6:182. § [A lehetetlenné vált dologszolgáltatás maradványa] Ha a lehetetlenné vált dologszolgáltatás esetén a dolog maradványa vagy a dolog egy része a kötelezett birtokában maradt, vagy a kötelezett mástól a dolog helyébe lépő értéket kapott vagy igényelhet, a jogosult ennek átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében. 2. A teljesítés megtagadása 6:183. § [A teljesítés megtagadása] Ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél választása szerint a késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni. 3. Jognyilatkozat tételének elmulasztása 6:184. § [Jognyilatkozat bírói ítélettel történő pótlása] Ha a fél a szerződés alapján jognyilatkozat tételére köteles, és ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a jognyilatkozatot a bíróság ítélettel pótolja. XXVII. Fejezet A szerződés módosítása 6:191. § [A szerződés felek általi módosítása] (1) A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. (2) A szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat terhesebbé. (3) A szerződés módosítására a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (4) A szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja. 6:192. § [Bírósági szerződésmódosítás] (1) Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható; b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe. (2) A bíróság a szerződést az általa meghatározott időponttól, legkorábban a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően úgy módosíthatja, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön. XII. CÍM ENGEDMÉNYEZÉS, JOGÁTRUHÁZÁS, TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS ÉS SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS XXVIII. Fejezet Engedményezés 6:193. § [Engedményezés] (1) A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. (2) A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. (3) * Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelés teljesítését elősegítő és annak érvényesítéséhez kapcsolódó jogok, a követelés biztosítékai, valamint a kamatkövetelés is. Az engedményes követelheti a zálogtárgy birtokának átruházását, illetve a rá átszálló jelzálogjognak a javára való bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatok kiadását. (4) * Ha az engedményezett követelés esedékessége a jogosult jognyilatkozatától vagy egyéb általa teljesítendő feltételtől függ, az engedményes megteheti e jognyilatkozatot vagy teljesítheti az esedékesség bekövetkezéséhez szükséges feltételt. 6:194. § [Az engedményezhető követelések] (1) A követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. (2) * Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában, jövőbeli követelések esetén legkésőbb a követelés létrejöttekor az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi. (3) Semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése. 6:195. § [Engedményezést kizáró kikötés] (1) Harmadik személlyel szemben hatálytalan a követelés engedményezését kizáró kikötés. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az engedményező felelősségét az engedményezést kizáró kikötés megszegéséért. Semmis a szerződés azon kikötése, amely e szerződésszegés esetére felmondási jogot biztosít vagy kötbérfizetési kötelezettséget ír elő. 6:196. § [Tájékoztatás és az okiratok átadása] Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni. 6:197. § [Értesítés az engedményezésről] (1) Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni. (2) * A kötelezett értesítését követően az engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása vagy megszüntetése. A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek. (3) Az engedményezésről szóló értesítés a (2) bekezdés szerinti joghatást akkor váltja ki, ha az engedményezőtől származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja az engedményezés megtörténtét. 6:198. § [Teljesítési utasítás] (1) A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, ennek hiányában székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet. (2) A teljesítési utasítás akkor váltja ki az (1) bekezdés szerinti joghatást, ha az utasítás az engedményezőtől származik, vagy az engedményes engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a követelést rá engedményezték. Ha az értesítés megjelölte az engedményest, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag az engedményes adhat. (3) * Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt. 6:199. § [Többszöri és utólagos engedményezés] (1) Ha az engedményező azonos követelést többször engedményez, a kötelezett akkor szabadul, ha az elsőként kapott teljesítési utasításnak megfelelően teljesít. (2) Ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően teljesít. 6:200. § [A kötelezett költségeinek megtérítése] A kötelezett engedményezéssel okozott költségeinek a megtérítésére az engedményező és az engedményes egyetemlegesen kötelesek. 6:201. § [Követelés átszállása jogszabály rendelkezése alapján] Ha a követelés jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben az engedményező helytállási kötelezettsége akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő. XXIX. Fejezet Jogátruházás 6:202. § [Jogátruházás] (1) A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik. (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jog átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a jogátruházás szükséges. A jogátruházás az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az átruházó helyébe lép. (3) A jogok átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (4) Ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átruházásához az engedményezésen felül a jogosult személyében bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. XXX. Fejezet Tartozásátvállalás 6:203. § [Tartozásátvállalás] (1) Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. (2) Az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. (3) A tartozásátvállalással a követelés biztosítékai megszűnnek. Fennmarad a biztosíték, ha annak kötelezettje a tartozásátvállaláshoz hozzájárul. 6:204. § [Előzetes hozzájárulás a tartozásátvállaláshoz] (1) Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz szükséges jognyilatkozatát előzetesen megteszi, a tartozásátvállalás a jogosult értesítésével válik hatályossá. (2) A jogosult jognyilatkozata megtételekor fenntarthatja a jogot annak visszavonására. 6:205. § [Teljesítésátvállalás] Ha harmadik személy megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról, a harmadik személy köteles lesz a kötelezett tartozását teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen. A jogosult nem követelheti a tartozást a harmadik személytől. 6:206. § [Tartozáselvállalás] Ha a felek a teljesítésátvállalásról a jogosultat értesítik, egyetemleges kötelezettség jön létre. Tartozáselvállalás esetén az egyetemleges kötelezettet mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. A tartozás elvállalója nem jogosult beszámítani a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló egyéb követelését. 6:207. § [Tartozás átszállása jogszabály rendelkezése alapján] Ha a tartozás jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni. XXXI. Fejezet Szerződésátruházás 6:208. § [A szerződésátruházás joghatásai] (1) A szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról. (2) A szerződésbe belépő felet megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a szerződésből kilépő felet a szerződésben maradó féllel szemben a szerződés alapján megillették és terhelték. A szerződésbe belépő fél nem jogosult beszámítani a szerződésből kilépő félnek a szerződésben maradó féllel szemben fennálló egyéb követelését. A szerződésben maradó fél nem jogosult beszámítani a szerződésből kilépő féllel szemben fennálló egyéb követelését. (3) * A szerződésbe belépő félre átszálló jogosultság biztosítéka fennmarad. A szerződésbe belépő félre átszálló kötelezettség teljesítésének biztosítéka megszűnik, kivéve, ha a biztosíték kötelezettje a szerződésátruházáshoz hozzájárul. 6:209. § [Előzetes hozzájárulás a szerződésátruházáshoz] (1) Ha a szerződésben maradó fél a szerződésátruházáshoz szükséges jognyilatkozatát előzetesen megteszi, a szerződésátruházás a szerződésben maradó fél értesítésével válik hatályossá. (2) A szerződésben maradó fél a jognyilatkozat megtételekor fenntarthatja a jogot annak visszavonására. (3) * Ha a biztosíték kötelezettje a szerződésbe belépő félre átszálló kötelezettség biztosítéka fennmaradásához szükséges hozzájáruló jognyilatkozatát előzetesen megteszi, jognyilatkozata a szerződésátruházásról történt értesítésével válik hatályossá. (4) * A biztosíték kötelezettje a jognyilatkozat megtételekor fenntarthatja a jogot annak visszavonására. 6:210. § [Az engedményezés és a tartozásátvállalás szabályainak alkalmazása] A szerződésátruházásra egyebekben a követelések és a jogok tekintetében az engedményezés, a kötelezettségek tekintetében a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 6:211. § [Szerződésátruházás jogszabály rendelkezése alapján] Ha valakinek egy szerződésből származó valamennyi joga és kötelezettsége jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, a szerződésátruházás szabályait kell megfelelően alkalmazni. XIII. CÍM A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE MEGÁLLAPODÁSSAL ÉS EGYOLDALÚ NYILATKOZATTAL 6:212. § [Megszüntetés a felek megállapodásával] (1) A felek közös megegyezéssel a szerződést a jövőre nézve megszüntethetik vagy a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal felbonthatják. (2) A szerződés megszüntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, és kötelesek egymással a megszűnés előtt már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni. (3) A szerződés felbontása esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Ha az eredeti állapot természetben nem állítható helyre, a szerződés felbontásának nincs helye. 6:213. § [Megszüntetés egyoldalú jognyilatkozattal] (1) Aki jogszabálynál vagy a szerződésnél fogva felmondásra vagy elállásra jogosult, a másik félhez intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. A szerződés felmondása esetén a szerződés megszüntetésének, elállás esetén a szerződés felbontásának a szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy elállásra a fél akkor jogosult, ha az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását felajánlja. (2) Ha a felek az elállás jogát meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) fizetése ellenében kikötötték, a túlzott mértékű bánatpénz összegét a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti. (3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tartós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött szerződést megfelelő felmondási idő alkalmazásával bármelyik fél felmondhatja. A felmondási jog kizárása semmis. 6:214. § [Bíróság általi megszüntetés] E rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a szerződés bíróság által történő megszüntetésére. IX. Fogyasztókra vonatkozó külön rendelkezések Amennyiben a Megrendelő Fogyasztónak minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározottak alapján, úgy rá és a vele kötött Egyedi Szerződésre az Ászf. jelen IX. fejezetben megjelölt eltérésekkel alkamazandó, ekként a jelen IX. számú fejezetben írt szerződéses feltételek nem vonatkoznak a nem Fogyasztónak minősülő megrendelővel kötött szerződésekre. 1. A Vállalkozás tájékoztatja a Fogyasztó Megrendelőket az alábbi információkról: a. Vállalkozás adatai: Név: Cégem 360 Korlátolt Felelősségű Társaság (1182 Budapest, Gulipán utca 6.; cégjegyzékszám: 01-09-897122, nyilvántartó hatóság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, adószám: 14286249-2-43.. a továbbiakban: Társaság vagy Vállalkozó vagy Vállalkozás vagy Szolgáltató., telefonszám: 06203319550 e-mail cím: info@cegem360.hu b. A Vállakozás a szolgáltatást a jelen ÁSZF szerinti tartalommal létre jövő Egyedi Szerződés alapján az abban foglalt feltételek szerint teljesít, abban az esetben, ha a Megrendelő szerződéses kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, c. A Vállalkozás az Egyedi Szerződés létrejöttét követően nem jogosult a vételárat módosítani, a Honlapon feltüntetett árakat alkalmazza a megrendelt Szolgáltatásokra d. A Vállalkozás a szolgáltatásért a fogyasztóval szemben a szolgáltatásért az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003 (IX.22.) Kormányrendelet szabályozza, a jótállás időtartama a szolgáltatáséért fizetett vállalkozói díj összegétől és rendeltetésétől függ, a Vállakozás tájékoztatja a Megrendelőt, hogy az általa Honlapon forgalmazott víz, ásványvíz és üdítőital Szolgáltatások és ezek csomagolása nem minősülnek az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003 (IX.22.) Kormányrendelet és 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet hatálya alá tartozó tartósfogyasztási cikknek, eként a Szolgáltatót ezekre vonatkozóan jótállás nem terheli és jótállást ezen Szolgáltatásokre a Szolgáltató nem vállal. Ezen túlmenően az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003 (IX.22.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, 1. számú mellékletben felsorolt Szolgáltatásnak minősül a vízadagoló automata, melynek adásvétele esetén a jótállás időtartama: i.) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év, ii.) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, iii.)) 250 000 forint eladási ár felett három év. e. A Fogyasztó fogyasztóvédelmi panaszát írásban a Vállakozás székhelyére címzett postai küldemény útján jelentheti be joghatályosan, melyet a Vállalkozás 30 napon belül bírál el. f. A fogyasztónak minősülő Megrendelő kellékszavatossági igények közül elsősorban a kijavítás vagy kicserélés jogát gyakorolhatja. g. A fogyasztó jogosult a fogyasztói panaszával kapcsolatban a Kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testülethez fordulni, a Vállalkozás székhelye szerint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Békéltető Testület, Címe: 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. I. em. 111. e-mail címe: p bekelteto.testulet@bkik.hu, 2. A fogyasztó jogosult az Egyedi Szerződéstől vagy Egyedi Megrendeléstől a Szolgáltatás átvételét követő 14 napon belül a Vállalkozáshoz címzett a jelen Ászf-ben megadott székhelyére címzett postai küldeményben vagy e-mailben indokolás nélkül elállni, mely esetben a Megrendelő a szállítási és visszaküldéssel járó szállítási és csomagolási díjat köteles viselni. 3. A Fogyasztó jogosult a Megrendelését az Árajánlat elfogadása előtt visszavonni ajánlati kötöttség nélkül. Budapest, 2025. 05. 27.